Csodagekkó

Megjelenése

Ázsia középső és déli területein, elszórtan lelhető fel ez a tündéri, mesehősre emlékeztető kinézetű gekkófaj. A fekete, barna, sárga és szürke árnyalataiban díszeleg, alfajtól függően. Izmos farkán elhelyezkedő, megnagyobbodott pikkelyeivel érdekes, ciripelő hangot tud kiadni, amikor összedörzsöli őket. Éjszakai életmódot folytat, amikor is nagy segítségére válik a különleges szeme, mely éjjel is remek látást tud neki biztosítani.

Terráriumi tartása

A csodagekkó terráriumi igényeit tekintve szinte azonos a leopárd gekkóéval. Szintén sivatagi körülményekhez szokott, leszámítva, hogy kedveli, ha nála a homok kissé vastagabb, amiben tud akár járatokat is ásni magának, ha olyan a kedve. Mindenképpen kell neki búvóhely, valamint pár farönk és ág, mivel éjszakai állat, a nappalokat a barlangjában vagy máshol fogja tölteni szunyókálva. Kell, hogy rendelkezésére álljon mindig friss vízzel teli itató tál, mert gyakran oltja vele szomját, jót tesz az anyagcseréjének. UV lámpát nem igényel, de természetesen, mivel hüllő, neki is szüksége van melegítőlámpára, aminek a segítségével létre kell, hogy jöjjön egy legalább 26-30 fokos napozó oldal. Ha éjszaka is szeretnénk gyönyörködni kisállatunkban, akkor egy holdfényizzó segítségével tehetjük azt meg. A terrárium mérete nem szükséges, hogy nagyon nagy legyen, de egy felnőtt egyednek szükséges legalább 60x40x30cm-es terület, hogy kényelmesen elférjen benne. A jó szellőzés is elengedhetetlen, így a terrárium legyen ellátva szellőzőrácsokkal. Ha van kisebb, kíváncsi gyermek a háztartásban, akkor nem árt, ha a terrárium ajtaja el van látva terráriumzárral, ugyanis ez a gekkó kissé bizalmatlan és akár meg is haraphat óvatlan kezeket, ha megijed.

Etetése

A csodagekkó rovarevő állat, növényi táplálékot szinte egyáltalán nem is eszik. Fontos, hogy kizárólag az élő eleség kelti fel az érdeklődését. Otthon adhatunk neki különböző tücsköket, sáskaféléket, csótányokat, gyászbogár lárvát, rózsabogár lárvát, viaszmoly lárvát, selyemhernyót, katonalegyet, és megannyi más kis ízeltlábút. Délutáni órákban, vagy este érdemes megetetni. Egy felnőtt egyed hetente nagyjából 3-4 alkalommal igényli az eleséget, de ez természetesen változhat egyedtől függően, túletetni nem lehet. Nagy előnye ennek a fajnak, hogy akár egy hétvégére is otthon hagyhatjuk, ha időkapcsolóra van kötve a fűtőberendezése, mivel nem szükséges számára a mindennapi etetés.

A vitaminellátásról nekünk kell gondoskodni, de szerencsére ma már a kereskedelemben nagyon sok jó minőségű kalcium- és vitaminkészítmény áll rendelkezésünkre, ami kifejezetten hüllők számára készült. Lehetőség szerint minden egyes étkezésnél porozzuk be ezekkel a szerekkel az eleségét, hogy elkerüljük az esetleges hiánybetegségeket.

Kézhez szokatása

Nehezebben kézhez szoktatható állat, mint mondjuk a leopárd gekkó, így csak akkor ajánljuk kezdőknek, ha ezt tudomásul veszik és tudnak erre megfelelő mértékű időt szánni. Nagyon óvatosan kell eleinte közeledni hozzá, és finoman alányúlva (nem hátulról vagy felülről!) emeljük fel az állatot, véletlenül se fogjunk rá, hadd érezze, hogy szabadon mozoghat rajtunk és nehogy azt gondolja, hogy fogságba esett.

Ha makacs a gekkó, akkor kísérletezhetünk akár azzal is, hogy kézből etetjük meg, így talán jobban hozzászokik az emberi kézhez. Harapása maradandó kárt nem tud okozni az emberben, és fájdalomra sem vészes, bár természetesen kissé kellemetlen. Figyeljünk az állat által adott testbeszédre, és akkor könnyedén elkerülhetjük.