Új-kaledóniai vitorlásgekkó (Rhacodactylus ciliatus)
Az új-kaledóniai vitorlásgekkó eredetileg Új-kaledónia szigetein honos, mely Ausztráliától Nyugatra található, Franciaország tengerentúli területe. Nevét gyönyörű, csipkézett tarajáról kapta. Ez a különleges megjelenésű állatka akár 10-15 évig is élhet, ha megfelelő körülmények között volt tartva, mérete pedig 20-21 cm környéken mozog kifejlett korában (farokkal együtt).
Lábacskáin tapadópárnácskák találhatók, melyek segítségével könnyedén tud mászni szinte bármilyen felületen, így hát üvegen is. Remekül tud ugrani, valamint farka segítségével ügyesen is kapaszkodik.
Ha arra adjuk a fejünket, hogy új-kaledóniai vitorlásgekkót akarunk tartani, akkor az elsők között merül fel a terrárium kérdése. Egy vitorlásgekkónak nagyjából 50x40x60 cm méretű terráriumra van szüksége, de értelemszerűen minél nagyobb, annál jobb, valamint több gekkó esetében nagyobb méretre van szükség.
A terráriumot esőerdő-szerűen kell kialakítani, sok növényzettel, mászóággal, búvóhellyel, valamint a berendezés legyen vízálló, mivel magas páratartalmat igénylő állatról beszélünk. Egy hím mellé sajnos nem tehetünk több hímet, de 1-2 nősténnyel együtt tartva nagyon jól érzi magát.
Fiatalabb vitorlásgekkóknak aljzat gyanánt papírtörlőt tegyünk be, kifejlett állatnál pedig inkább valamilyen természetes aljzatot, például mohát, kókuszrostot. Azért fontos ez, mert vadászat közben előfordulhat, hogy lenyelnek egy keveset a talajból.
A hőigénye az új-kaledóniai vitorlásgekkónak kicsit eltér a többi hüllőtől. Nincs szüksége magas hőre, ugyanis az zaklatottá teheti az állatot, ezért elég, ha 22 és 28 fok közé állítjuk be neki a meleget. UVB fényre nincs szüksége, mivel éjszakai állat, világításra is csak minimálisan, és fontos, hogy szükség esetén el tudjon bújni egy sötét és árnyékos helyre. Éjszaka a hőmérséklet 18-19 fokig lecsökkenhet, de az alá semmiképpen se.
A páratartalom nagyon fontos neki, legalább 60-80%-os legyen. Hogy ezt ellenőrizni tudjuk, mindenképpen szerezzünk be neki egy jó minőségű terráriumi páramérőt. A kívánt értéket rendszeres ködösítéssel, permetezéssel tudjuk elérni, erre több opciónk is van; beszerezhetünk egy erre alkalmas ködösítő gépet, vagy magunk permetezünk kézi permetezővel. Az ezáltal képzett cseppekből nagyon szeret inni, de itatótálat ennek ellenére is helyezzünk el számára a területén.
Nagyon sokszínű a táplálkozásuk, egyaránt esznek állati és növényi eredetű ételt. Ma már a kisállat boltokban számos előre elkészített gyümölcspépet, zselét lehet kapni, ami pont az ő szervezetükhöz lett szabva, ezt ki lehet egészíteni különféle házi gyümölcsök pépeivel, mint banán vagy barack.
Emellett rovarokkal és lárvákkal is kell kínálnunk, itt viszont ügyeljünk arra, hogy ne legyen a választott eleség túl nagyméretű, valamint porozzuk be őket etetés előtt hűllővitaminnal, kalciummal.
Késődélutáni, esti órákban etessük, alkalmazkodva életmódjához. A fiatal állatokat minden nap kell etetni, de a kifejlett példánynak már bőven elég minden másnap adni ennivalót.
Nagyon szelíd kis állatka, ezért kezdőknek is szívesen ajánljuk, de fürge természete miatt nem ajánljuk gyakran kivenni a terráriumból, ugyanis ha ijedtében elugrik és véletlenül leesik, akkor akár meg is sérülhet, valamint ha eldobja a farkát, akkor ő már nem képes arra, hogy visszanövessze.